Projektek

Nincs alkotói válság, csak csupa titkos projekt folyik, gőzerővel dolgozom a műveken.
Itt egy agenda, hogy minek kb. mikorra kell elkészülnie KERETEZVE:

1. Gyurika ajándéka (május közepére) Apdét május 29
2. T. hugom születésnapi ajándéka (május 30-ra) Apdét június 6.
3. Anyukám születésnapi ajándéka (júni 15-re)
4. Andreina születésnapi ajándéka (júni 26-ra)
5. Boriska születésnapi ajándéka (júli 21-re)
6. Samu ajándéka (mielőbb)

Ezek közül Terike ajándéka pusztító, már írtam róla többször, itt és itt, de ez a hímzés ékes bizonyíték arra, hogy a hímzés nem feltétlenül nyugalmas, flow-val spékelt örömtevékenység, hanem igen könnyen átválthat kurvaanyázós feszültködésbe, amikor is félpercenként vágom le az egészet és rohanok ki cigizni az erkélyre. Lassan kezd olyan jelleget ölteni az egész, mint egy durvább egyszemélyes vállalati projekt.

14 countos aidára hímezni eleve überszívás, hát még, ha az anyag sötétbordó és a fonal meg fekete. Minden szösz meglátszik rajta, nem győzöm Bonit hessegetni, mikor jön dörgölőzni, szerintem kizárólag acélból, hogy a világosszürke szőrszálait módszeresen elterítse az anyagon. Aztán az elszámolások! B. már nagyon röhög rajtam, ahogy anyázok, múltkor kérdezte is, hogy nem azért van-e, hogy ennyi helyen nem stimmel, mert egyszer-kétszer netalántán illuminált állapotba kellett jutnom ahhoz, hogy nekiveselkedjek a szopatós melónak.

Viszont ragaszkodom ahhoz az elgondoláshoz, hogyha egy ilyen projektben kitartok és végigcsinálom, akkor az az élet más területein (vö munka) is így lesz. Úgyhogy küzdök rendületlenül, mindent félreraktam, semmibe nem kezdek bele és semmit nem folytatok (szokásommal nagyon-nagyon ellentétes módon), amíg ezzel el nem készülök. Az egyetlen vigaszom és ami tartja bennem a lelket, hogtóy picsajól néz ki már most. Fázisfotókat sajnos nem tehetek fel, mivel ez egy meglepetés.